A tető,Az épület ötödik homlokzataként főként vízállósági, hőszigetelési és természetes bevilágítási funkciókat lát el. Az utóbbi években, az építészeti jellemzők iránti differenciált igények miatt a tetőt is az építészeti modellezés fontos részének tekintik, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. Sok ügyfél, aki hozzánk fordul tervezéssel, mindig nehezen tud választani a lapostető és a ferdetető között. Ez a cikk bemutatja és nagyjából elmagyarázza a kettő közötti hasonlóságokat és különbségeket, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezzen a választás során.

Először is, beszéljünk a lapostető és a ferdetető közös jellemzőiről.
Mindkettőnek rendelkeznie kell vízálló és hőszigetelő tulajdonságokkal, és mindkettőhöz vízálló és hőszigetelő rétegre van szükség. Nem állítható, hogy a lejtős tető vízálló teljesítménye jobb, mint a lapostetőé. A lejtős tetőt esős területeken használják, mivel saját lejtéssel rendelkezik, amely megkönnyíti az esővíz elvezetését a tetőről. A vízálló szerkezet szempontjából azonban a lapostetőnek és a lejtős tetőnek két vízálló rétegre van szüksége. A lapostető aszfalt tekercses anyag és vízálló bevonat kombinációja lehet. A lejtős tető cserépje önmagában vízálló védelmet nyújt, és alatta egy vízálló réteg található.
A tető vízállóságát főként a vízálló anyagok és szerkezetek határozzák meg, aminek kevés köze van a lapostető és a ferdetető kiválasztásához. A lapostetőt tekinthetjük egy nagy medencének, de ennek a medencének nem a víz tárolása a célja, hanem az, hogy a víz gyorsan lefolyjon a lefolyócsövön keresztül. Mivel a lejtés kicsi, a lapostető vízelvezető kapacitása nem olyan gyors, mint a ferdetetőé. Ezért a lapostetőt általában az északi területeken, ahol kevés a csapadék, használják.

Másodszor, beszéljünk a kettő közötti különbségekről
Osztályozás szempontjából a lapostetők és a ferdetetők többféle formában is használhatók, beleértve a szellőzőtetőt, a víztároló tetőt, a növényekkel borított tetőt stb. Ezeket a tetőket a ház régiója és éghajlata szerint határozzák meg. Például a szellőzőtetőt és a víztároló tetőt meleg területeken választják ki. Az előbbi elősegíti a beltéri szellőztetést és az áramláscserét, míg az utóbbi fizikai hűtést is betölthet. A különböző lejtések miatt a növényekkel borított és víztároló tetőket általában lapostetőkön, a szellőzőtetőket pedig inkább ferdetetőkön használják.
Szerkezeti szinten viszonylag több szint létezik a ferde tetők esetében.
A lapostető szerkezeti szintje a tető tartólemezétől a tetejéig: tartólemez – hőszigetelő réteg – kiegyenlítő réteg – vízszigetelő réteg – szigetelő réteg – védőréteg
A lejtős tető szerkezeti szintje a tető szerkezeti lemezétől a tetejéig tart: szerkezeti lemez – hőszigetelő réteg – kiegyenlítő réteg – vízszigetelő réteg – szegrögzítő réteg – alsó szalag – cseréptartó szalag – tetőcserép.

Anyagok tekintetében a ferde tetők anyagválasztéka szélesebb, mint a lapostetőké. Főleg azért, mert ma már sokféle cserépanyag létezik. Léteznek hagyományos kis zöld cserepek, mázas cserepek, sík cserepek (olasz cserepek, japán cserepek), aszfaltcserepek és így tovább. Ezért a ferde tetők színének és formájának kialakításában nagy a mozgástér. A lapostetőket általában járható tetőre és nem járható tetőre osztják. A járható tetőt általában tömbburkolattal látják el, hogy megvédjék az alatta lévő vízszigetelő réteget. A járhatatlan tetőt közvetlenül cementhabarccsal burkolják.

Funkcionális szempontból a lapostető praktikusabb, mint a ferdetető. Teraszként is használható szárításra. Tetőkertként is használható, a tájjal kombinálva. Kilátóplatformként is használható, ahonnan a távoli hegyek és a csillagos ég látható. Ráadásul a tetőről a kilátás verhetetlen a nappal szemben, ami ritka kültéri tér.

A homlokzattervezés modellezése szempontjából, mint az „ötödik homlokzat”, a lejtős tető modellezési szabadsága lényegesen nagyobb, mint a lapostetőé. Számos tervezési módszer létezik, mint például a különböző lejtős tetők folytonossága, az egymásba illesztett kombináció, a lépcsőzetes csúcsnyílás stb.