A tető , mint az épület ötödik homlokzata, főként vízzáró, hőszigetelő és nappali világítási funkciókat tölt be. Az utóbbi években az építészeti jellemzők iránti differenciált igények mellett a tetőt is az építészeti modellezés fontos részének tekintik, amit a tervezés során figyelembe kell venni. Amikor sok vásárló érkezik hozzánk tervezésre, mindig nehézséget okoz a lapostető vagy a lejtős tető kiválasztása. Ez a cikk bemutatja, és nagyjából elmagyarázza a kettő közötti hasonlóságokat és különbségeket, hogy alapvető ismereteket szerezzen a választás során.

Először is beszéljünk a lapostető és a lejtős tető gyakoriságáról.
Mindkettőnek víz- és hőszigetelő tulajdonságokkal kell rendelkeznie a működésben, és mindkettőhöz vízzáró és hőszigetelő réteg szükséges. Nem mondható, hogy a lejtős tető vízállósága jobb, mint a lapostetőé. A lejtős tetőt esős területeken alkalmazzák, mert saját lejtése van, így könnyen elvezethető az esővíz a tetőről. A vízálló szerkezet szempontjából azonban a lapostetőnek és a lejtős tetőnek két vízzáró rétegre van szüksége. A lapostető lehet aszfalt tekercses anyag és vízálló bevonat kombinációja. A ferde tető cserépje maga vízálló védelem, alatta pedig vízzáró réteg van burkolva.
A tető vízállóságát elsősorban a vízálló anyagok és szerkezetek határozzák meg, aminek nem sok köze van a lapostető és a lejtős tető kiválasztásához. A lapostetőt akár egy nagy medencének is felfoghatjuk, de ennek a medencének nem a víz tárolása a célja, hanem az, hogy a víz gyorsan lefolyjon az ejtőcsövön keresztül. Mivel a lejtés kicsi, a lapostető vízelvezető képessége nem olyan gyors, mint a lejtős tetőké. Ezért a lapostetőt általában olyan területeken használják, ahol kevés az eső északon.

Másodszor, beszéljünk a kettő közötti különbségekről.
A besorolás szempontjából a lapostető és a lejtős tető többféle formában használható, beleértve a szellőzőtetőt, a víztároló tetőt, az ültetőtetőt stb. Ezeket a tetőket a régiónak megfelelően határozzák meg, ill. a ház klímája. Például a szellőzőtetőt és a víztároló tetőt forró területeken választják ki. Előbbi a beltéri szellőzést és áramláscserét szolgálja, utóbbi pedig a fizikai hűtés szerepét töltheti be. A különböző lejtések miatt lapostetőkre általában ültető- és víztároló tetőket használnak, lejtős tetőkre pedig szellőzőtetőket.
Szerkezeti szintet tekintve relatíve több a lejtős tető szintje.
A lapostető szerkezeti szintje a tetőszerkezeti lemeztől a tetejéig: szerkezeti lemez – hőszigetelő réteg – kiegyenlítő réteg – vízzáró réteg – szigetelőréteg – védőréteg
A lejtős tető szerkezeti szintje a tetőszerkezeti lemeztől a tetejéig: szerkezeti lemez – hőszigetelő réteg – kiegyenlítő réteg – vízzáró réteg – szögtartó réteg – alsó sáv – cserép függőléc – tetőcserép.

Anyagok tekintetében a ferde tető anyagválasztéka több, mint a lapostetőé. Főleg azért, mert ma már sokféle csempeanyag létezik. Vannak hagyományos kis zöld csempék, mázas csempék, lapos csempe (olasz csempe, japán csempe), aszfaltlap stb. Ezért sok hely van a ferde tető színének és formájának kialakításában. A lapostető általában hozzáférhető tetőre és nem hozzáférhető tetőre van felosztva. A hozzáférhető tető általában tömbfelülettel van burkolva, hogy megvédje az alatta lévő vízzáró réteget. A hozzáférhetetlen tető közvetlenül cementhabarccsal van burkolva.

Funkcióját tekintve a lapostető kivitelezhetősége nagyobb, mint a lejtős tetőé. Szárításhoz teraszként is használható. Tájjellegű tetőkertnek is használható. Kilátóként is használható a távoli hegyek és a csillagos ég megtekintésére. Sőt, a tető kilátása a napsütésben legyőzhetetlen, ami ritka szabadtéri hely.

Ami a homlokzattervezési modellezést illeti, mint „Ötödik homlokzat”, a ferde tető modellezési szabadsága lényegesen nagyobb, mint a lapostetőé. Sokféle tervezési mód létezik, mint például a különböző lejtős tetők folytonossága, egymásba osztott kombináció, lépcsőzetes csúcsnyílás stb.